Szóval Dave és Josh elég jó cimborák voltak. Dave például feltűnt egy-két QOTSA turnén, és a Songs for the Deaf albumon is. Paul pedig 2007-ben két ízben is pengetett közös színpadon Dave-vel, méghozzá Foo Fighters színekben... Így hát a Them Crooked Vultures alkotta trio valójában nem is volt annyira WTF mint amennyire elsőre tűnt (dehogynem).

Pedig valószínűleg elég sok ember száját hagyták el a "What The Fuck" szavak mikor meghallották az első pletykákat: John Paul Jones a Led Zeppelin (igen az a Led Zeppelin) basszere, a Nirvanából, és a Foo Fightersből ismert Dave Grohl, valamint Josh Homme (a teljesség igénye nélkül: Kyuss, QOTSA, Eagles of Deathmetal, Mondo Generator, Desert Sessions stb) közös bandát alapítanak.

Bármennyire is kapálózik ellene Homme (mert, hogy ezt teszi - jobb szereti, ha csak simán zenészeknek, de leginkább embereknek tekintik őket), azt hiszem ez pont az a felállás, amire bátran rábiggyeszthetjük a supergroup jelzőt (mi lett volna, ha a jó öreg Paul McCartney is helyet kap benne). Már csak azért is, mert velük is pont ugyan az történt mint ami az ilyen all star bandákkal szokott. Ahogy sokan előre jósolták, a lemez sok újdonság helyett inkább sok hasonlóságot mutatott, méghozzá leginkább a korábbi Queens of The Sone Age lemezekkel. Jó, persze azért különböznek a Queens lemezektől, de nem jobban mint mondjuk az egyes Queens lemezek egymástól, úgyhogy ha valaki azt mondja, hogy mindössze egy új QOTSA korongot hallok akkor gondolkodás nélkül el is hiszem (ez egyébként önmagában még nem nagy katasztrófa; szerintem elég sokan vagyunk akik nem hajítanánk legyintve a sarokba egy ilyen új QOTSA korongot :). De hát három ilyen névtől azért mindenki nagyobb dobást várt (fene a telhetetlen fajtánkat). E helyett csak egy rutin lemezt toltak elénk...

...amit viszont sikerült rongyosra hallgatnom, mert hogy úgy néz ki, ezek az emberek rutinból is képesek kurva jót alkotni.

Csoda nem történt, viszont kaptunk egy szimplán baromi jó lemezt, és állítólag folytatás is lesz, hiszen Josh elmondása szerint már az első album megjelenése előtt összejammeltek két továbbira való anyagot is. Azokon állítólag keményebbek lesznek.
Végüis nem annyira tudtam eldönteni, hogy az album első, vagy utolsó számát posztoljam ma nektek, esetleg egy, a kettő között található harmadikat, úgyhogy most linkek formájában, sunyi módon becsempészek ide többet is, legalulra meg véletlenszerűen kiválasztok egy másikat. Ti pedig hallgassátok meg szépen mindegyiket. Lesz köztük beteg, piszichedelikus, és rákendrollos is. Aztán ha túlvagytok rajta elmondhatjátok, hogy ti melyiket választottátok volna :)

A véletlenszerű végülis pont az első szám lett, úgyhogy majdnem böktem mégegyet, de aztán úgy döntöttem nem csalok. Ez pont jó lesz. Van benne kicsit csajos Homme féle ének, de azért 2:40-nél azt is megmutatja, hogy nem azért énekel magas hangon, mert a tökeit otthon hagyta... és azért JPJ sem egyszerű, hogy a többi hozzá hasonló korú, és volumenű sztárhoz hasonlóan ilyen zenét játszik, a helyett, hogy ő is összetolt volna egy megfáradt, és unalmas nagypapa albumot.