minden napra egy zene

Amikor Dan Snaith éppen nem a matematikával foglalkozik és nem Caribou-ként járja a világot, miután megírta a tavalyi év egyik legnépszerűbb albumát, akkor összeáll Four Tet-tel, hogy 2011 első felének egyik legizgalmasabb ep-jét dobják piacra. Sajnos a közösködés csak annyit takar, hogy felosztották egymás között a lemez két oldalát, de remélhetőleg egy kollaborációra sem kell sokáig várni ezek után.
Bár mindketten a saját hangzásvilágukhoz igazították a house zenét, számomra meglepőbb Snaith verziója (még ha a másik jobban is tetszik), az első gondolatom az volt róla, hogy olyan, mintha direkt Laurent Garnier szettjeibe készítette volna. Ez pedig, aki ismer, tudja, hogy mekkora dicséret részemről, na de annak is elmondom, aki nem: meglehetősen nagy.