mixünk!

Utózöngék

KONCERTAJÁNLDA

 

 

 

 

 

lemezmustra.jpg

 

 

 

 

 

Címkék

2000es évek (423) 2006 (29) 2007 (24) 2008 (33) 2009 (56) 2010 (69) 2010es évek (250) 2011 (91) 2012 (96) 2013 (110) 2014 (73) 60as évek (66) 70es évek (72) 80as évek (81) 90es évek (174) akusztikus (23) alternatív (75) alternative (68) alternative rock (40) ambient (73) amerikai (262) angol (160) black metal (20) blues (32) brit (42) doom (27) downtempo (48) dubstep (21) egyzene születésnap (61) electro (22) elektronika (253) elektronikus (44) experimental (143) filmzene (50) folk (73) francia (63) funk (20) garage rock (21) hardcore (20) hard rock (30) hiphop (44) house (60) idm (22) indie (92) indie rock (28) instrumentál (25) izlandi (35) jazz (73) kanadai (25) klasszikus (23) krautrock (24) legcikibb kedvenc (25) magyar (70) metal (40) metál (28) minimal (32) német (51) new wave (26) ninja tune (21) noise (21) orosz (22) pop (97) post-punk (26) poszt rock (29) pszichedélia (172) punk (55) rock (299) shoegaze (28) soul (27) soundtrack (35) stoner rock (20) svéd (33) techno (105) zongora (28) Címkefelhő

Utolsó kommentek

The Machine - Moons of Neptune

2013.06.04. 09:00 - apróbetűsrész



Azt hiszem, annyi idős lehettem, mint a Kinder csokin a kisfiú (aki egyébként most 50 körül jár), amikor először feltekintettem az égre - mármint úgy istenigazából. Egy siófoki Bikini-koncerten voltam a családommal (ezt valószínűleg kár is lenne megmagyarázni), és amikor onnan hazaértünk a vityillóba, egészen felámultam a fényszennyezéstől teljesen védett égre nézve, hogy hát mi minden van odafönt.



Szóval kb. azóta érdeklődöm, és ez az érdeklődés mintegy húsz év alatt érett be annyira, hogy beláttam: kell valami, ami messzebbre lát, mint én. Már a kőbányai Csajkovszkij parkban vásárolt szovjet katonai távcsővel felszerelkezve is meglepően közel tudnak kerülni egyes égi objektumok, ezt tanúsíthatom, de a monstrum, amit most szereztem be, más dimenziókba röpít. Immár ugye nem csak a körfolyosó túloldalát, hanem egy gyönyörű, fákkal övezett indusztriális panorámát, továbbá egy nem is annyira elhanyagolható égboltszeletet látok az ablakomból - érthető hát, hogy megjött az önbizalmam.

Pedig ugye elég kis aprólék vagyok, örök gólyaként nézek szét ebben az óriási egyetemben. Helyenként talán nehéz eldönteni, hogy most akkor fantasztikus vagy éppen nyomasztó a tény, hogy ilyen kozmikus gigász brutyó vesz körül minket, de ami engem illet, én mindenképpen a tetszésüket kinyilvánítók közé sorolok be.


kép: cfa


Ha meg belegondolok, hogy a kis kezdő távcsövem is jobb, mint amivel Galilei nézelődött, elszégyellem magam. De attól ez még lenyűgöző. Különösen az, hogy az eddig csak tévében, fotókon látott égitestek megelevenednek, és hirtelen ott vannak előttem. Az ablakomból kikukkantva persze ebből nem lesz Neptunusz, pláne nem a holdjai, a mélységben lapuló galaxisokról álmodni sem merek, de már a mi Holdunk szemrevételezése közben is teljesen indokolt ujjongásba kezdtem valamelyik éjjel, hiszen kiderült, hogy tényleg, igazán nagyon sok kráter van rajta.

Van mit nézni odafönt, majd mesélek még, ha érdekel valakit.

Címkék: rock holland stoner pszichedélia 2010es évek the machine






A bejegyzés trackback címe:

https://egyzene.blog.hu/api/trackback/id/tr545342661

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása