A duett egy elég nyerő és kifizetődő kategória, de elég kevés esetben végződik jól. Még az sem garancia, ha két tényleg tehetséges zenész kollaborál...jé. Nem. Most viszont nem ilyen párosról van szó, na.
A mérsékelt indie rajongásom ellenére felismerem és elismerem Isobel Campbell szupercukiságát, és majdhogynem szótlanul szerény fátyolos hangját; ahogy a szolid rajongásom miatt képtelen vagyok egy rossz szót is írni Mark Laneganről, mert.
Az viszont, hogy utóbbi egy elborult fenomén, előbbi meg egy énekesnővé transzformálódott aranyos - a maga kontrasztjaival és hibáival - na, az maga a nyerőség.
Utolsó kommentek