Az ezredforduló környékén az akkori amatőr zenekarommal egy Isten háta mögötti Szeged nevezetű városba keveredtünk. Látogatás célja valami fesztivál jellegű fellépés volt, a város különböző színpadain különböző buta zenekarok interpretálták kedves kis műsorukat a alföldi nyári hőségben. Miután mi végeztünk a magunk ócska kis zenei bemutatójával természetesen további szellemi táplálék után néztünk, hamár szomjasak nem voltunk, és így bandukoltunk kikerülgetve a 10 méterenkénti hippi gyüliket, akik általában Lukács Lacit Istenítették valamelyik csodás 4 akkordos harmóniájával. Amint kiértünk a Tisza partra abban a pillanatban robbant rá egy zenekar a nagyszínpadra, hallhatóan technikásabb és önbizalomtelibb csoportosulás volt, mint a többi. Még sosem hallottam róluk azelőtt, ami azért kicsit szégyen. Szóval ja, a Nyers volt az...
Kiváló koncertélményben részesültünk azon a szép tiszai rocktörténeti napon, és attól a naptól kezdve fokozott érdeklődést mutattam a Nyers zenekar után haláláig.
A Nyers elég összetett zeneileg. Stílusát tekintve a metaltól a popig megtalálhatunk benne jellegzetes zenei jegyeket, és néha mindezt vegyítve. Közkedvelt háttér volt funk metal, amikben rap-es betétek is gyakran elhangoztak, és mindezt egy alternatív csomagolópapírba gyűrve. Ez a tipikus esete annak, hogy egyik műfaj sem igazán, így mindenkinek idegen egy kicsit.
Czutor Zoltán, a frontember, meghatározó arcot adott a zenekarnak, elég karizmatikus és energikus vonásokat szabott a cuveé zenéjének, gyakran keményebb ironizálást gyömöszölt a koncertjei kommunikációjába, ami nekem kifejezetten tetszett. Remek orgániuma van, el kell ismerni, énekelni is jól tud, és akkor a gitározásáról már ne is beszéljünk. Egy univerzális zenész, akinek láthatóan és hallhatóan kimagasló tehetsége van a zenéléshez.
A basszusgitár játéka gyakran swing-szerű félhagos dallamkíséretből áll, mint például a Méreg Nélkülben is, jellegztesen fémes vaskos bőgőzése szerintem eléggé szerethető.
Vajon miért nem jött nekik össze az igazi nagy befutás? Én szerettem őket, de magam is éreztem, hogy valami nem kerek ezzel az egésszel, de soha nem tudtam megmondani. Talán a túlságosan nagy zenei diverzitás volt a baj, vagy az állandóan kúrogatós kommunikáció? Elképzelésem sincs a valódi okról.
Pápai Sanyi mondta egyszer a Nyersről: A Nyers egy elég jó zenekar, egy gond van csak vele. Hogy szar. És ennél jobban én sem tudtam volna megfogalmazni, pedig azóta is gyakran megpróbálom a megfejteni.
Utolsó kommentek