a csapból is izland folyik;
(pedig alighanem jobban járnánk ha tényleg izlandból folyna a csap, ott a közvízből kapott hideg víz olyan, mint amint nálunk hiperszuper szövegekkel üvegekbe raknak, a meleg meg olyan, amire itthon sokan súlyos pénzeket költenek, hogy well-ek legyenek és nesztek),
és nem csak itt az egyzenén; jövőhéten szombaton, aki épp nem a kiállítás megnyitónkra akarna jönni (van ilyen?!) az például gus gus-ra is rázhatja, ami annak fényében, hogy most jelent meg egy életművet összefoglaló best of album, így a koncert számai is esélyesen ebből fognak kikerülni, egészen jó dolog, némileg beárnyékolja, hogy engem speciel már a hungexpo nevétől is kiver a víz.
két hét múlva vasárnap pedig, aki épp nem aki nincs hülyeségeit olvasgatná egész nap az egyzenén (van ilyen?!) azoknak a soundkitchenesek hipszterkednek egy újabb, bár kissé bágyadtan átlagoska, de cserébe teljesen izlandi alter csapatot, amikből dunát lehetne rekeszteni, főleg, ha izlandon lenne duna, helyette van viszont elképesztő mennyiségű vízesés, lehet próbálkozni.
ennyi volt a kulturális ajánló rovat, folyok tovább én is izlanddal, pedig nagy lenne a kísértés, hogy már most szögre akasszam a minden vasárnap hideg zene elvemet, és a tegnapi hidden orchestra koncert kapcsán szidjam a hajó hangosítóit,és puffogjak, hogy mennyire ká,r hogy az effajta paraszt vakítós koncertekre mennyivel nagyobb igény van, mint a kevésbé közönséget táncoltatós, de legalább tényleg élőzenés, improvizatívabb, izgalmasabb zenére.
nade. a rövid és egyszerű posztokra is nagyobb igény lehet, mint az efféle terjengő betűmasírozásra, és bár ez már megint nem jött össze, de bízva a szebb jövőbe', jön a mai egyzene:
persze nem is erről írom ezt az egyzenét, de amiről írom, annak nincs videója, és ez a give up is nagyon szép, a videó meg pláne. ez utóbbit mexikóban forgatták, és hogy még nagyobb legyen a multi kultúra, a zenekar félig amerikai. a fentebb megcsodált give up a lemez kezdete, és a részemről kedvenc tonight háromszor a lemez vége, amit egyébként ingyen és bérmentve leszedhettek a bandcamp oldalukról:
ezek után képzelheted, milyenek lehetnek a közöttük levő dalok. a felesleges szavak elleni harcomat szem előtt tartva (úgyis folyamatosan vesztésre állok) azt azért még elmesélem, hogy ez a lemez volt az egyik legnagyobb meglepetés izlanddal kapcsolatban; már a második lemezboltban megvettem, ami, tekintve hogy rekjavíkban van kilenc (!), elég merész húzás, ráadásul nem is ezt akartam megvenni; épp lay low lemezeket válogattam, ez is ott volt közöttük, azért írok ennyit, mert olvasni se tudok, észre se vettem hogy ez nem az, viszont ennek volt a legjobb a borítója (engem őzekkel és madarakkal bármire rá lehetne venni - kár, hogy velem együtt az összes hipsztert is), ide vele. már itthon, a lemezek kicsomagolása közbeni eufóriában vettem észre, hogy basszus én ezt nem is ismerem, ami, tekintve hogy egy éves fizetésem nem lenne elég ahhoz, hogy minden kedvencemet megvegyem izlanddal kapcsolatban, megint csak elég merész dolog, annál nagyobb volt az öröm, hogy nem csak hogy egy új felfedezés, hanem - mit ad isten, meg izland -, még nagyon jó is.
bónusz puszi annak aki eddig eljutott az olvasásban: izlandi mixtape, rajta többek között egy low roar számmal is.
Utolsó kommentek