Miles Newbold - úgy képzelem - tisztes angol nevelésben részesülhetett. Szülei, látva kezdeti lelkes klimpírozását, hamar a zeneiskola fele terelgették, és a derék Miles nem is okozott csalódást: zenei fejlődése töretlennek mutatkozott. De a kis Miles-szal időközben történhetett valami. Úgy képzelem, valahogy úgy, mint Gregor Samsa, az egyik reggel ő is meglehetős furcsaságra ébredt. Mert az összhangban és átláthatóan kavargó hangok, melyek addig békésen megfértek egymás mellett az ifjú Newbold fejében, attól a reggeltől fogva kibogozhatatlan káosszá változtak.
De Miles-nak azt tanítoták otthon, hogy egy angol fiatalúr számára nem létezhet megoldhatatlan probléma. Hogy az idősebb Newbold egyik kedvenc bölcsességét idézzem: egy probléma lehet, hogy megoldhatatlan, de ettől még lehet jól kezelni. (Mindez persze angolul sokkal jobban és érthetőbben hangzott.) Így aztán Miles Newbold azóta a furcsa reggel óta minden nap azon szorgoskodik, hogy a fejében nyugtalanul ficánkoló hangokat valahogy mégis kordában tartsa. Úgy képzelem, nem okozott csalódást szüleinek.
Itt pedig a dalhoz készített egzotikus-horror montázs:
Utolsó kommentek