minden napra egy zene

Lányok-fiúk, fiúk-lányok, lányok-lányok, fiúk-fiúk!

Szeretkezzetek!

My, my, my apocalypse.

Ezt még nézd meg, aztán beszélgethetünk rólunk, síugrókról meg a világ végéről.

néha játékbaba is vagyok,
olyankor a nevem Külla.
tegnap szép voltam,
mert Fidula azt mondta,
Külla, ma szép vagy.
amikor Fidula azt mondja,
Külla, ma okos vagy,
akkor okos vagyok.
Fidula ma egyáltalán
nem mondott rám semmit.
ma talán egyáltalán nem is
létezem.

tessék, ilyen egyszerű a világvége, erre ti meg meteorokat, meg ilyen baromságokat vártok. és mi az hogy elmaradt a világvége?!; ma se maradt el, minden nap van, minden nap, amikor fidula nem mond rám semmit, fidula pedig évek óta nem mond már nekem semmit. felnőtt lett, azt hiszem, valahol, talán berlinben van, és már más lesz szép, amikor azt mondja neki, hogy 'ma szép vagy'.
így megy ez.
amióta vége a világnak, valahogy szebbnek tűnik, sokkal szebbnek, mint amikor még volt; nálam így megy ez.
rögtön szebb lesz minden, hogyha már nincs.
miért, miért hogy a kurva életbe, csak a végekkel tudok mit kezdeni, miért, hogy a múlt időkkel kerülnek a helyére a dolgok? miért, hogy fidula is azóta fontos igazán, amióta nincs; és miért, hogy hiába van vége a világnak, tényleg, nem megy tovább, azóta csak szürke fénymásolat minden, egyre fakóbb, egyre lényegtelenebb, de miért, hogy én mégis itt maradtam valahogy?
miért élem túl mindig a saját végeimet?
nem is tudom hogy én vagyok e még én, vagy már nekem is végem lett, akkor, amikor a világnak, és én is csak egy másolat vagyok, egyre kevesebb tinta az egyre gyűröttebb papíron; miért hogy mégis van tovább, mindig van tovább, akkor is, amikor már nincs?
így lettem az, aki már nincs.
de amíg én vagyok, fidula is van, és addig hiába pusztul a világ.

put revenge to bed, mondtam volna fidulának, de akkor már nem figyelt rám. 'cause i believe in love, ismertem volna be, de addigra már nem volt kinek; amikor kiment, az ágyon még látszott a helye, de ahogy becsukta az ajtót, tudtam, hogy a világnak igazából már vége.

Nemcsak a maják, de maga Al Jourgensen is megmondta, vagyis inkább hörögte, na!

NWO = New World Order

legalább a világvégén jó lenne annyira lazának lenni, hogy hátracsapott bézból sapkában, a gangsta tesóink által kinőtt, háromszor nagyobb gatyában nyomulunk a nirvana felé, néha még (itt álljunk meg egy pillanatra; ilyen szó a google szerint nincs, hiába keresel rá, csakhogy most már van, én speciel így már boldogan halok meg, íme:) megszkreccselgetni a felénk robogó meteorokat; aztán ha meg lejár az a oldal, csuklóból cserélni a lemezt, és a b oldalon valami sokkal faszább dolgot nyomatni, mint ami eddig voltunk: na, ez igen.

hat millió út van a halálhoz, mondja a sample, válassz egyet; remélem az utolsó pillanatokban rám jönne annyira az a régmúlt vagányság, hogy cam kilencvenhatos (!) lemezére válasszam ki azt a bizonyos egyet; elképesztő, hogy tizenhat éves zene ez (bezzeg egy normális videót egy tini kor alatt se sikerült csinálni hozzá), a béka hátulsó felében sem voltunk még, se mi, se a világvége:

akkor még a kétezres váltástól paráztunk volna, az úgynevezett y2k-ra, hogy írtunk volna úgy egyzenét?! ha sokkal vénebbek vagyunk, akkor megélhettünk volna még jópár világvége sejtést, bár eddig mindig mindennek vége volt már, csak ennek a fránya világnak nem, van erről egyébként egy elképesztő szó, amit juszt is idehozok, ezt figyeljétek, asszondja: eszkatalogia, bár az azért jellemző elszállt korunkra, hogy újabban az istenek nélkül tervezünk elpusztulni, bezzeg régen legalább a végére lett volna valami igazság. az összes közül az én személyes kedvencem örkény bácsi feburár 1-i útmutatója, bár az pontosan nem derül ki, hogy melyik február elseje az a bizonyos ismeretes dátum; alighanem hatvannyolc - hatvankilenc lehet (ó hatvanhét, bár naptár szerint meg csak a hatvanhatos évre jött volna ki a keddi nap) de az tanulságos, hogy mennyivel rendezettebben reagált volna mind a politika, mind a bkv a világvégére, mintha esetleg most történik valami balhé. ha most írta volna örkény, szerintem nem hagyta volna ki a zombikat, nem csak a divat miatt, hanem mert elég körülnézni egy bevásárló központban, így karácsony előtt, világvégétől függetlenül, és akkor a politikáról még diszkréten hallgattunk is:

tudnivalók, közlekedési korlátozások a február 1-jei eseményekkel kapcsolatban

mint ismeretes, holnapután, február elsején, egy keddi napon, délután háromnegyed hatkor vége lesz a világnak. mindjárt utána az utolsó ítélet következik.
a fõvárosi tanács illetékes ügyosztálya felkéri a lakosságot, hogy kerülje a pánikot. másfelõl viszont türelmetlenkedni is fölösleges, mert kivétel nélkül mindenki sorra kerül.
nagyobb méretû közlekedési korlátozásokra nem lesz szükség, de az Alagutat - az esetleges beomlás veszélye miatt - délután háromkor lezárják. ettől kezdve a négyes, ötös, ötvenhatos autóbusz a Lánchíd helyett az Erzsébet hídon közlekedik.
a vasutak, hajók, autóbuszok menetrendszerűen járnak, sõt, a Vigadó térrõl egy sétahajó különjárat is indul, mely (elegendõ számú jelentkezõ esetén) fellobogózott ravatalként úszik lefelé a Vaskapu festõi vidéke és a Fekete-tenger felé.
mindazokkal, akik életük meghosszabbítását akarják kérvényezni, máris közöljük, hogy kívánságuk nem teljesíthető. még terhes anyák és újszülöttek sem képeznek kivételt, pedig néhányan jogosan panaszkodnak amiatt, hogy épp holnapután háromnegyed hatkor jönnek a világra, és ennek folytán roppant rövid életűek lesznek.
másfelől viszont különleges szerencse éri mindazokat, akik ebben az időpontban amúgy is elhaláloztak volna. ezek most jót röhögnek a markukba.

A világvége nem múlhat el a nyolcvanas évek nélkül. Remélem, sokakban ébred fel a gyerek (vagy valami olyasmi), mikor meghallja a Regionális Híradók főzenéjét, még akkor is, ha most éppen nem egy helyközi armageddon következik.

Fogadjátok nagyon sok szeretettel eme igen kellemes nevű elvetemültséget, hogy a világvége legalább hangulatában itt ólálkodjon még a koromsötét blogfelületen...

Merthogy nem múlhat el egyetlen univerzum egyzene blogja sem Toolmentesen! Simán lehetséges,hogy az apokalipszis azért marad -esetleg,majd,stb- el mert a zenekar még aktív; még így is,hogy már 96 nyarán remélték hogy előbb utóbb vége lesz mindennek. A dal amúgy kapott Grammy-t is (nem mintha ez jelentene bármi fontosat).

Some say the end is near.

Some say we'll see armageddon soon.

I certainly hope we will.

I sure could use a vacation from this.

Egy kis erdős-farkasos rituálé sem árt, hátha így könnyebb lesz.

When I run through the deep dark forest long after this begun
Where the sun would set, trees were dead and the rivers were none
And I hope for a trace to lead me back home from this place
But there was no sound, there was only me and my disgrace

Amikor először feltették nekem a kérdést, hogy mi lenne az az utolsó szám, amit meghallgatnék, mielőtt vége a világnak, akkor a Cinetmatic Orchestra jutott eszembe.  Erre a számra egyszer már átéltem egy kisebb világvégét - tavasz volt, és mi legalább ötvennel gurultunk le Dobogókőről biciklivel. Vihar készülődött, és lovacskák futottak mellettünk, és pedig másodpercenként azon paráztam. hogy bármikor meghalhatok, főleg, hogy a féket se tudtam rendesen használni. A fülemben ez a szám szólt, nem is az utat néztem, hanem a lovakat, és éreztem ahogy elfolyik alólam a föld, ennyire világvége hangulatom azóta sem volt, még ma, a világvégén sem.

Viszont ma eszembe jutott ez a videó - igazából mindennap eszembe jut mióta megláttam - és az is, hogy nem kell ám olyan komolyan venni ezt a dolgot, én a világ vége előtt nevetnék még egy nagyot, a macin, a nyuszin meg a farkason, meg azon a szerencsétlen vadászon, annyi annyira bamba, hogy egyik részben sem találja meg őket. (Akkor aztán tényleg vége lenne a világnak, ha egyszer észrevenné az egyébként ordítóan feltűnő állatseregletet...)

,