minden napra egy zene

Erre a ritmusra lehet a világon a legjobban megülni egy teknőst. is.

A 19 éves Las Vegas-i csodagyerek úgy húzott el mellettem tökéletesen tökéletlen, androgün hangjával, hogy csak akkor eszméltem fel, amikor meghallottam, illetve megláttam ezt: 

Az On the regular fiúslányos, diszkósfunkys rappes hangzása csupán egyik arcát mutatja a fiatalembernek, aki egyébként még fiatalabb korában egy punkbandában és egy lo-fi hálószobapop duóban is énekelt, de elmondása szerint a country is közel áll a stílusához. 

Innentől kezdve pedig abszolút beszippantott: a júniusban a GODMODE kiadásában megjelent debut EP-je, a Northtown ugyan kis dózisban, de teljesen leterített, a Sometimes a man hipnotikus hangzása, trippy videója és színei pedig alighanem az év egyik legjobb klipjét rakták össze.

ps: Már csak akkor szomorodtam el nagyon, amikor megtudtam, hogy majdnem sikerült Budapestre is elhozni ezt a csodabogár zsenit. Irgalmatlan toldibuli lett volna.

Meg van az igazi téli zene!
Remek háttér az ablakon kibámuláshoz, hideg, precíz és tiszta...van benne harmónia is. Akárhogy forgatjuk ez a szám alapjába véve egy electro trekk, de magába szívta a környezetében lévő műfajok piciny részleteit. Azaz mondhatjuk modernizált electro, filmszerű harmónia részletekkel, puha dallammal és nyers zajokkal.
Pedig nem is új ez a tétel, 2003-ban jött ki az Electronic Lickfold EP kezdő számaként. Az elkövető Scanone aka Jude Greenaway a londoni illetőségű producer/dj.
A hozzá csapott klippel nem vagyok kibékülve, de a zene az remek!

Néha takarítok. Találtam a hangszórónál egy cetlire felírva, hogy Dirty Lungs, nem emlékszem, a BAGeL rádióból talán. Rákeresek, belehallgatok.. az idén nyáron, azonos néven megjelent lemezük számai között kattintgatok. I Suck In Bed.. Don’t Fucking Remind Me.. Crazy.. Women.. Nem rossz, nem rossz, de nem rémlik, hogy miért írtam fel.. Space, Man.. It’s All Melted.. All My Cats.. Dead In A Graveyard.. ez az, ez volt az, recseg, ropog, üldöz és húz.. kicsit zavar a porszívó hagnja. Papírfecni kidobva, házimunka megint elhalasztva.

teljes album itt

szürkeárnyalatos sokszínűség

7 incses verzió

Unalmas egy fráter vagyok - ezzel szerintem kevesen vitatkoznának.

De az a helyzet, hogy amikor kedvenc kis kanadai bandám új albummal rukkol elő, akkor azt én szolgai módon meg szoktam hirdetni itt - legalábbis egyszer már megtettem (illetve megkésve korábban még egyszer), és nagyon úgy néz ki, hogy ez most sem lesz másként. Bő egy éve ugye az autópályás tervemet fejtegettem úgymond; ezúttal megkímélek mindenkit a hasonlóktól, pedig meg kell mondjam, a helyzet tényleg mit sem változott: mind Kanadát, mind annak fiait szívesen dicsőítem változatos módokon, de mindenképpen unásig, ha kérik, ha nem.

Újabb eső elől menekülős felmelegedős célpontom ezúttal Görögország és a délkeleti mediterrán világ, ahol Imam Baildi szól és egyben illatozik. Imam Baildi neve ugyanis zöldséggel töltött padlizsánt jelent, és a név alatt futó testvérpár a zenéjükben is legalább hasonlóan bátran fűszerezik és keverik az égei tenger vidékének dallamvilágát keleti tört ritmusokkal, elektronikával, swinggel, tangóval, vagy éppen a brazil szamba ritmusával.

Hála az égnek, megint december van, szóval megállás nélkül tobzódhatunk a szent érzésekben, amihez mára a svéd Kill-nél ideálisabb partnert sajnos sehogysem tudok elképzelni. Aki hasonlóan lelkesedik a hónap örömeiért és az igazán primkó, tekerős, tahó, (...) old-school black metalért, annak :

Aki ezt a számot meghallgatva még mindig azt hangoztatja hogy a magyarhoz a finn nyelv áll a legközelebb azt harapja meg maga a Béla.

Én még a nevééét seeem ééértem meert haaa jóóól ooolvaaasooom kiii aaa jeeeleeekkbőőől aaa fiiinneeek meeegleeeheeetőőseeen soook maaagááánhaangzóóót haasznááálnaaak. Leegaaaláábis íííírááásban.

Maga a szám meglehetősen szaaaaaar. Bocsi Béla.

Itt egy másik finn szám. Ebben sokat nem rappelnek így a magyar-finn barátságban sem esik csorba nézése közben. Egy cserediák osztálytársam vágta a klippet. Jó arc. A klipp is jobb mint a bélás.