minden napra egy zene

Kellőképpen hosszú utazásra invitál ez a zene ahhoz, hogy elbizonytalanítson: vajon ajánlhatom-e a reggeli, munka előtti kávé/tea/cigaretta, hírolvasgatás, facebookozás, illetve miegymás mellé? Megpróbálhatjuk, de legalább a csukott szemet javasolnom kell (így biztosan jól esik…

Azt nézem itt, hogy ugyan napra pontosan nem egy éve, avagy ugyan nem napra pontosan egy éve, de azért mindenképpen majdnem, szóval a' napon arról írtam, hogy elköltözöm, úgyhogy mivel szezonja van ennek, most, e napon arról írok, hogy elköltözöm. Ismét érdekes tapasztalatokkal…

Két hete már volt egy kis Jimmy Page, és aztán hirtelenjében pszichedélia nevű szerkesztőtársunk eszembe juttatta, hogy az Antonioni-féle Nagyításban is feltűnik az öreg Jimmy - fiatalon. Ráadásul egy igen emblematikus jelenetben, amikor a Yardbirds játszik a kezdetben kissé…

Nyilván szégyen, de természetesen én is csak a Ponyvaregényben találkoztam vele először - viszont legalább találkoztam vele, mert hát tényleg kár lett volna kihagyni. Sokszor egészen nagy csodálattal tölt el, hogy végtelenül egyszerű dallamok, riffek, egyebek mennyire nagyon…

Amikor ezt a zenét hallgatom, mindig úgy képzelem el, mintha valami annak idején történt házibuliban lennék, és mindenféle bohókás mozdulatot lejtve táncolnék sokadmagammal. (S hát akkor már az évtizedekre, éppen divatos zenei meg egyéb irányzatokra, generációs hézagokra meg…

Oké, előrebocsátom, fogalmam nincs, mit fogok a kilencedik szülinapon posztolni, de most nem tudtam kihagyni a ziccert, hogy a kilenc ugyehogy a három négyzete. (Milyen szomorú mellesleg, hogy 12 évnyi matematikatanulást követően ezek a legmélyebb összefüggések, amiket fel tudok még…

Három éve alapítottuk a blogot, és hát izé, elég jó érzés, hogy még mindig létezünk, ti pedig egyre többen olvastok minket.  Amikor elkezdtük, őszintén szólva nem gondoltuk, hogy bárkit is érdekel, miket szoktunk hallgatni, aztán kiderült, hogy bárkit érdekel. Most már…

Úgy fest, hogy nagyjából ezek a dolgok keverednek az alábbi muzsikában: pszichedélia, lo-fi, shoegaze, melankólia, Manchester (például a Joy Division és hasonszőrű társaik, követőik), meg ki tudja, mi, így hát jó eséllyel nem fogja szeretni, akit mindezek elriasztanak. Akit…

Most folytatom azt a missziómat, melynek keretében olyan zenekarokat mutogatok itt be és meg, amelyeket gyaníthatóan nem sokan ismernek idehaza, s amelyeknek jelenleg kevesebb rajongója/követője van blogunknál, legalábbis a Facebook precíz lájkkimutatásai alapján. Ennek oka,…

Két jó hírt is olvastam a minap muzikális téren, mégpedig, hogy kedvenc bandáim egyike s másika is új albummal jelentkezik hamarost. Viszonylag kevés olyan együttes van, amelynek gyakorlatilag minden munkája tetszett, tetszik, s mivel ezen formációk éppen ilyenek, így végtére is…