Van úgy, hogy ebben a nagy információ- és zeneáradatban az ember megfeledkezik a kedvenceiről. Velem a Timing kapcsán ugyanez történt, s ez talán így is maradt volna az idők végezetéig, ha a múlt hét péntek legjobb budapesti rendezvényén nem rakja fel az isteni Laurent Garnier, persze hozzá méltó módon a legváratlanabb pillanatban.
Ezúton szeretném neki megköszönni.
Utolsó kommentek