Gondolom most már lassan mindenki túlesett a Csillagok között-tűzkeresztségen. A film grandiózus látványvilágában senkinek nem volt kifogásolnivalója, de a hanggal már nem mindenki volt teljesen elégedett. Az még csak hagyján, hogy nekünk, e sajátos fogyasztói szokásokkal megáldott népnek ugye csak Nagy Ervin hangján szólalt meg Matthew McConaughey duruzsuló texasi angolja, de volt még más probléma is. A rendezőnek már a film hangkeverését is meg kellett védenie, mert ha jól értem, a film egyes pontjainál néhány moziteremben kis túlzással beszakadtak a dobhártyák, miközben a párbeszédeket meg alig lehetett hallani.
Hans Zimmer a filmhez komponált, erősen az Űrodüsszeiát nyúló filmzenéje persze rendesen szól a film alatt, ahogy az illik, de sokkal jobban örültem volna, ha a Nolan testvérek valami jóval váratlanabb húzással intenek be a szokásos nézői várakozásoknak, és egy alig ismert zenekart kérnek fel a monumentális munkára. És persze az sem lett volna nagy baj, ha ez a szokatlan zenei aláfestés rendesen dübörög az IMAX termekben.
A londoni EAUX első lemezét hallgatva ugyanis végig az motoszkált a fejemben, mennyivel űrközelibb (így sem érheti persze panasz a végeredményt) élmény lehetett volna a film azzal a hűvös űr-gépzenével, amit ez a három tagú formáció ellentmondást nem tűrően képvisel.
Én már nagyon várom, hogy egy sci-fi rendező nekik ajánlja fel a zenei betétek megalkotásának lehetőségét, mert nekem van egy olyan sejtésem, hogy az EAUX tagjai már jártak fekete lyukban.
Utolsó kommentek