minden napra egy zene

Amikor az egyik legijesztőbb álmomat apró részletről-részletre éltem át a minap, akkor kicsit megrémültem. Nem volt mátrix élmény, drog, spirituális akármi, és még csak talán meg sem bolondultam, (csak) lassanként valósággá vált egy rossz álmom. Rohadt…

Újabb tinédzserkori, ám ezúttal tragikus aktualitású kedvenc a napi egy.  A Slayer a metal zenék egyik alappillére, már ha ennek van értelme, de ha nincs, akkor is. Aki csak érintőlegesen is ismeri a műfajt, annak nem kell őket bemutatni, aki meg nem, annak legyen elég annyi,…

A nagyon hippiből Damjanich János amerikai reinkarnációjává alakult Iron & Wine példaképe nem is lehetne más, mint a zseniális és sajnálatosan tragikus sorsú Nick Drake. Persze epigonságról szó sincs, de szakállas barátunk, akit természetesen nem ilyen fura névvel…

Kicsattannak a kreativitástól, viccesek, tüneményesek, és édesek, mint a juharszirup. A youtube-ra specializálódott kanadai társulat műfaji korlátokra való tekintet nélkül zseniális. Képesek néha a szarból is várat (mit várat, erődítményt!) építeni, és pillanatok alatt…

Nem szabad ám megijedni, ha az általad Record Store Day-ként ismert, szívednek oly kedves eseményt egyszer csak Disquaire Day-ként véled felismerni mindenféle szórólapokon és plakátokon. Április 20.-a van, menni kell, öltözz ünneplőbe, zenekaros pólóba, vagy várj, van jobb…

Kié a lélek, tésztaképű mester?

 Utálatos és elég szokványos dolog, hogy van valami a szívednek nagyon kedves, de bárkinek mesélsz róla, azt mondja, felejtsd el, ez rossz, csúnya és különben is gyerek kezébe nem való. Ezen lehet morfondírozni hosszan, aztán belátni, hogy tényleg árt, és nyilván borzasztó…