minden napra egy zene

Esküszöm, nem tudom, pontosan mitől lesz egy zene dögös, mégis pontosan tudom, amikor egy zene dögös. Az 1980-ban alakult Los Angeles-i formáció hangzásvilágára leggyakraban használt jellemzés így szól: "tribal psychobilly blues". Valószínűleg ez így kerek, ahogy van,…

A toalett hátsó fala voltaképpen egy jól megtermett fémlap, amit akkor szokás levenni, ha meg akarjuk nézni, mi újság, hogy mennek a dolgok a vízhordó csövek környékén. Laikus szem sok örömét nem leli e látványban: az ízléses khaki színűre festett beltérrel bíró,…

No, nem voltam én utcagyerek. Korántsem. Pedig tényleg nem olyan nagyon nehéz azzá válni, ha az ember a kérlelhetetlenül föléje tornyosuló paneltömbök árnyékában növekszik, cseperedik - hiába, hiszen a magasföldszint sem lesz számára alacsony soha. Noha utálja az iskolát,…

A minap a Nouvelle Vague, a tegnap pedig a film mint olyan merült fel itt, blogoldánk hasábján, úgyhogy most érdemesnek találom lazán összekötni e két dolgot. A francia formáció adja magát, úgyhogy gyorsan, minden különösebb hezitálás nélkül ki is választottam a kedvencemet…

Másodszor hívjuk segítségül a Dead Kennedyst, amikor punkízű őrületre vágyunk. Én még mindig az egyik legkülönlegesebb névválasztásnak tartom az övéket (bár állítólag létezett egy Menszátor Magdolna nevű magyar punk zenekar is - ha bármilyen információval bírtok róluk,…

Kevés zseniálisabb slágert ismerek ennél a nótánál, az már igaz. Úgy hírlik, Tarantino eleinte a Pink Floyd-féle Money-t szánta a Kutyaszorítóban elejére, de aztán egyszer, az autójában ülve meghallván a George Baker Selection szerzeményét, rögtön tudta, hogy ennél…

Lassan, egészen lassan emelkedsz fel és nyitod ki a szemed. Az égbolt még mindig szürreálisan lila, de most mégis sokkal barátságosabb, mint amilyen az előbb volt. Kevésbé vibrál, kevésbé vakít - pedig esküdni mernél, hogy kivilágosodott, mialatt aludtál. ("Aludtál?")…

A szürke rökamié bal oldalán volt az én helyem, közvetlenül az ajtó mellett - tökéletes rálátást biztosítva ezzel a kőbányai panellakás nagyszobájának túlsó, de mégsem túl messze lévő sarkában elhelyezett Videoton televízióra. Apu hozta be az almát, amit én mindig…

Ha már elindítottátok, ne ijedjetek meg a szándékolt, recsegős lo-fi hangzástól, ki fog tartani a végéig, de cserébe megfellebbezhetetlen, magával ragadó tömörség vár rátok (ha még nem szól, elég csupán egy pillantást vetni a lent gomolygó hangfoszlányfelhőre, hogy efelől…

A gyerekeknek írt dalok olyan békét, nyugalmat és meghittséget sugároznak magukból, amit kevés más műfaj vagy stílus képes nyújtani. Ez a megállapítás különösképp igaz az altatódalokra, melyek értelemszerűen a csemeték álomba ringatására használatosak, és melyeket…